Betöltés ...
Négy ország képviselői vitatták meg a határon túli magyar kisebbségek oktatási és nyelvi helyzetét a Debreceni Egyetemen.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya és a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzata közösen szervezett kerekasztal-beszélgetést a határon túli magyar kisebbségek oktatásáról és nyelvi helyzetéről március 7-én, a Debreceni Egyetemen. Az eseményre Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek vendégek.
-A nemzeti-etnikai kisebbségek oktatásának és a közösségek identitás tudatának megőrzése fontos kérdés. Örülök annak, hogy egyetemünk mindig kiemelten figyelt a határon túli magyarság oktatási ügyeire, emellett a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére egyre több diák és a rektori vezetés is csatlakozott a Minority Safepack európai polgári kezdeményezéshez- fogalmazott a kerekasztal-beszélgetés megnyitóján Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Az esemény moderátora Jávor András, a Debreceni Egyetem rektori főtanácsadója felvezetőjében az intézmény határon túli kapcsolatairól beszélt. Kiemelte, hogy a közeljövőben indul egy projekt, amelynek keretében határon túli képzések fejlesztésével foglalkozik majd a Debreceni Egyetem.
Demeter Emőke az RMPSZ Partiumi Területi Oktatási Központ vezetője a romániai oktatási rendszer bemutatása mellett a 2011.évi oktatási törvény előrelépéseiről és a jelenlegi magyar kisebbségi oktatás helyzetről tartott felvezetőt. László László, a zilahi Silvania Főgimnázium tanára, – aki maga is történelem tankönyvek magyarra fordításával és tankönyvszerzéssel is foglalkozik – rövid ismertetőt tartott a tankönyvek fejlettségéről és problémáiról. A jelenlévők pedig kezükbe is vehették azokat a tankönyveket, melyeket a magyar nyelven alap-és középfokon tanuló diákok használnak a mindennapokban. A kárpátaljai magyarság nehéz helyzetéről és az új ukrán nyelvtörvényről Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora beszélt. A jelenlévők frissen értesülhettek arról, hogy komoly munka folyt az elmúlt időszakban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség részéről, hiszen beadásra került az Ukrán Parlament számára egy új javaslat, melyben a kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz jogát szorgalmaznák a jövőben is. A Vajdaságban egyre jobban fogyatkozik a magyar népesség. Erről már Takács Márta, az MRK Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Bizottságának elnöke beszélt. Jelenleg 250 ezer fő, aki a magyar kisebbséghez tartozik. Az oktatási és nyelvi helyzet kapcsán bemutatásra kerültek a szerbiai intézményi lehetőségek, illetve hogy milyen feltételek közül tudnak választani a diákok, ha magyar nyelven szeretnének tanulni. Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar dékánhelyettese a felvidéki magyarság oktatási lehetőségeiről és a történelemoktatás helyzetéről beszélt.
-A rendezvénnyel célunk volt, hogy a határon túli magyar ajkú kisebbségek oktatásáról, az ebben rejlő problémákról és lehetőségekről, valamint a kisebbségek nyelvi helyzetéről egy tudományos fórum keretében tudjunk beszélgetni, elmélyedni. A tudományos osztály már korábban célul tűzte ki, hogy ebben a témában valósítsunk meg egy rendezvényt. Itt a Debreceni Egyetemen mind az egyetem és a Doktorandusz Önkormányzat vezetésében támogató szándékot fedeztünk fel, így valósulhatott meg a kerekasztal-beszélgetés – fogalmazott Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökségi tagja.
A Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztályának programjai nem csak a doktori képzésben részt vevő hallgatóknak szólnak, hanem igyekeznek olyan kérdéseket, problémákat felvetni, amelyek a szélesebb társadalmi közönséget is meg tudják szólítani. Az eseménnyel olyan diskurzushoz kívántak kapcsolódni, amelynek létjogosultsága van a Kárpát-medence magyarsága körében.
DEHDK Sajtóiroda
Fotó: DE Sajtóiroda
bővebben