Debreceni vezető az országos doktorandusz érdekképviselet élén

Molnár Dánielt, a Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatának elnökét 2019. november 17-én egyhangúlag választották meg a 17 intézményből érkező küldöttek a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) elnökének. Tervekről, feladatokról beszélgettünk és arról, hogy miért is fontos az ő munkájuk.

Hogyan kerültél kapcsolatba a szervezettel?

Két évvel ezelőtt kerültem még közelebb a DOSZ-hoz, ugyanis elsőként a Történelem- és Politikatudományi Osztály tagjai választottak alelnökké 2017 szeptemberében. Ezt követően pedig a novemberben megtartott Küldöttgyűlésen a küldöttek választottak meg a szervezet elnökségi tagjává. 2018 májusától kezdve a Doktoranduszok Országos Szövetsége általános elnökhelyetteseként segítettem a szervezet munkáját és működését. Legfőbb feladatom volt az elnök munkájának segítése, ugyanakkor operatív feladataim a szervezet klasszikus érdekképviseleti tevékenységére terjedtek ki, így az elnökkel együtt képviseltem a szervezetet a legfontosabb ágazati egyeztetéseken, részt vettem a kormányzat jogalkotási tervezeteinek véleményezésében és a DOSZ javaslatainak összeállításában, valamint tartottam a kapcsolatot a tagönkormányzatokkal és a tudományos osztályokkal is. Számos szakmai programon képviseltem a szervezetet, valamint a rendezvények szervezéseiben is aktívan kivettem a részemet.

Mit érdemes tudni a szövetségről? Mivel foglalkoztok?

Szervezetünk 1994 óta látja el Magyarországon a doktori képzésben résztvevők érdekvédelmét és érdekképviseletét a különböző felsőoktatási, politikai és társadalmi fórumokon. Fontos kiemelnem, hogy a DOSZ 2019-ben 25 éves jubileumát ünnepli. Hazánkban 2011-ben keletkezett jogalap a felsőoktatási intézmények részeként működő doktorandusz önkormányzatok létrehozására. A DOSZ egyik meghatározó kihívása az intézményi doktorandusz önkormányzatok támogatása.

Szervezetünk az érdekvédelmi feladatok mellett több fontos és kiemelendő feladatot is ellát. 2013-ban kezdte meg a DOSZ a tudományos osztályok rendszerének kialakítását. Ezen osztályokban a magyarországi és határon túli doktoranduszok tudományterületek és ágak szerinti besorolásban tevékenykedhetnek egymás és a szervezet közös sikere érdekében. Mára a DOSZ 22 tudományos osztállyal és mintegy 500 fiatal kutatóval áll a társadalom és a tudomány rendelkezésére. Az osztályokban a tagok közös tudományos és szakmai rendezvények, kutatások és kapcsolatteremtő események részesei lehetnek egy igen aktív, fiatal, ambiciózus közösségben. A DOSZ küldetése, hogy társadalmilag beágyazott szervezetként a doktori képzésben résztvevők számára kitárja a lehetőségeket, támogassa munkájukat és magát tudatosan alakító közösséget formáljon.

Milyen rendezvényeket szerveztek, mit kell ezekről tudni?

Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő programunk a Tavaszi Szél Konferencia (TSZK). A Debreceni Egyetem Doktorandusz Önkormányzatával pályázatot adtunk be a XXII. TSZK megrendezésére, melyet a DOSZ elnöksége egyhangúlag támogatott. A konferenciát hatalmas érdeklődés övezte, aminek köszönhetően több mint 800-an vettek részt a három napos rendezvényen, ahol többszáz doktorandusz és fiatal kutató három nap alatt több mint 650 előadást tartott. Számos visszajelzés érkezett a rendezvény sikerességével kapcsolatosan, amely úgy gondolom, hogy a DOSZ jubileumához méltó módon került megvalósításra. 2019 júniusában első alkalommal rendeztük meg Vezetőképzőnket a tudományos osztályok és a doktorandusz önkormányzatok tisztségviselői részére. Tettük ezt azzal a céllal, hogy a vezetéssel kapcsolatos tapasztalatokat és a jó gyakorlatokat át tudja adni a résztvevőknek. Szintén idén nyáron debütált a Nyári Tábor rendezvényünk újra gondolt változata a DOSZFESZT, melynek keretében első alkalommal szerveztük meg saját fesztiválunkat értelmiségi fiatalok, doktoranduszok és fiatal kutatók részére. Az őszi időszak egyik kiemelt programja a Mérföldkő Konferencia, melynek fő célja, hogy az adott év történéseit értékeljük ki a doktorandusz önkormányzatok és tudományos osztályok képviselőivel. Végezetül szeretném kiemelni a Sikeres Doktori Életpálya Kurzussorozat című rendezvényünket, melynek keretében kiváló előadóktól szerezhetnek gyakorlati tudást a doktori képzésben résztvevők. A saját rendezvényeinken túl, igyekszünk máshol is megjelenni, hogy láthatóságunkat fokozni tudjuk, ezért aktív szerepet próbálunk betölteni az Educatio Oktatási Szakkiállításon és az EFOTT fesztivál Civil terén is.

  

Miben változnak majd a feladataid?

A DOSZ, illetve a DOSZ elnöksége munkájának szervezési és irányítási feladatait a Küldöttgyűlés által választott elnök látja el. A 2020-as évben elnökként azt a stratégiai irányt fogom koordinálni, amelyet az elnöki programban meghatároztunk kollégáimmal, és amit szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő egy évben. Mindezeken túl fontosnak tartom a szervezet reprezentálását a lehető legtöbb fórumon.

 

Milyen célkitűzéseid vannak az elnökségre?

A 2020. évre vonatkozó elnöki pályázatban – melyet elnökségi tagtársaimmal közösen készítettünk – határoztuk meg azokat a legfontosabb célkitűzéseket, melyeket a jövő évben szeretnénk megvalósítani. Ezekből a teljesség igénye nélkül emelek ki néhányat. A jövő év elején meghirdetjük a DOSZ Roadshow-t, melynek keretein belül az összes doktori képzőhelyre ellátogatunk és a fórumok során a doktoranduszoknak lehetőséget biztosítunk, hogy megosszák velünk, mik azok a javítandó területek a doktori képzést illetően, melyekben a segítségükre lehetünk. A fórumokon elhangzottakból egy nagy összefoglaló megoldási javaslatcsomagot készítünk majd, melyet eljuttatunk az illetékes döntéshozókhoz. Az intézményi doktorandusz önkormányzatok (DÖK) státuszának megszilárdítása és láthatóságának növelése mellett a jövő évben javítani szeretnénk az intézményi DÖK-ök finanszírozási lehetőségein is. A szervezet tudományos osztályainak működését is segíteni fogjuk, továbbá szeretnénk fokozni a TO-k tisztségviselői és tagi motivációját is. Szeretném kiemelni a Jogsegély-szolgálatunkat, melynek célja, hogy védje a doktoranduszok jogait, érdekeit és egyúttal gyors és szakszerű jogi segítségnyújtást biztosítson. Emellett fő célunk, hogy a Jogsegély-szolgálat által vizsgált ügyekből, problémakörökből kirajzolódó konzekvenciák felhasználásával, elősegítsük a DOSZ érdekvédelmi és szakmai tevékenységének a kiteljesedését is. A külkapcsolati hálózat növelésének szempontjából a DOSZ alapvető célként fogalmazza meg a magyar doktoranduszok nemzetköziesítését, valamint a külföldről érkező, Magyarországon PhD tanulmányokat folytatók integrálását a hazai tudományos életbe. A DOSZ Nagyköveti Rendszer kiépítésével a különböző országokból érkező doktoranduszok közül a legaktívabbak DOSZ Nagyköveti státuszba lépnének, így ők képviselik származási országuk tudományos és kutatói hálózatát Magyarországon. Végzésüket követően egy hálózat alakulna ki, mely népszerűsítené a hazai doktori képzést és egyben a DOSZ-t is még nemzetközibbé tenné. Mindezek mellett foglalkozni fogunk többek között a doktori képzés minőségbiztosításának fejlesztésével, a doktoranduszok munkavállalásának lehetőségeivel, a Komplex-vizsgákkal, a duális PhD képzéssel, valamint a Digitalizációs és Mesterséges Intelligencia ügyekkel.

Szerinted miért fontos, hogy minél több hallgató válassza a doktori képzést?

A tudományos utánpótlás-nevelésnek mindig is nélkülözhetetlen szerepe lesz a felsőoktatásban, hiszen, ha ez nem valósulna meg, akkor nehezen lenne biztosított az egyetemi oktatói utánpótlás is. Úgy gondolom, hogy nekünk is feladatunk, hogy közreműködjünk ebben és népszerűsítsük a doktori képzést már az alap és mesterképzésen tanulók körében is. Az Ifjúság a tudományért programunkba azokat a PhD képzés előtt álló graduális hallgatókat szeretnénk bevonni, akik érdeklődnek a kutatói pálya iránt és szívesen részt vennének a tudományos osztályok munkájában.

 

DEHDK Sajtóiroda-Óvári Anna

bővebben