Betöltés ...
A Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa (BJLEK) kapta idén a Magyar Sportújságírók Szövetsége az Év szabadidős sporteseménye díját. A kitüntetés nem csupán a szervezők eddigi munkájának és a tornának az elismerése, de méltó alap lehet arra, hogy az egyetemi sportélet még dinamikusabban fejlődjön.
A Debreceni Egyetemen három osztályban, női ligával és teremlabdarúgó-tornával rendezik meg évről évre a kispályás Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupát, többezer résztvevő egyetemi hallgatóval. A 2022-es év kezdete azonban ezúttal nem csupán a szokásosan zajló bajnokság újabb fordulókat hozott, hanem egy kiemelkedő országos elismerést is a szervezők számára. Ennek kapcsán beszélgettünk Sánta Jánossal, a Debreceni Egyetem Sportbizottságának elnökével.
Az év szabadidős sporteseménye díjat nyerte el a torna, a BJLEK azonban nem csupán hobbifoci, hanem komoly erőpróba is az első divízióban. Mi volt szerinted a pályázat kulcspontja, amely arra sarkallta a döntőbírákat, hogy ez az esemény igenis méltó az elismerésre?
Úgy gondolom, hogy az is számított, hogy mindennek a hagyománya csaknem két évtizedes. A kezdetekkor Buzánszky Jenő eljött fővédnökként a díjátadókra is, 2004 óta pedig az ő nevével fut a Bajnokság. Ez nem csupán egy éves esemény, viszont a legfontosabb, hogy rendre többszáz csapatot és többezer hallgatót érint, mozgat meg, ad lehetőséget nekik a labdarúgásra.
Hogyan élted meg, hogy gyakorlatilag főszereplőként vehettél részt egy ilyen minőségű gálán?
Nagyszerű érzés volt, büszkék voltunk magunkra és arra, hogy a Buzánszky Kupa elért idáig. Amikor két éve a helyszínen voltunk meghívottként, akkor hallottuk, hogy az Év szabadidős sporteseménye díjat átadták, igaz, akkor még előre kiválasztott nyertesnek. Majd közölték, hogy rendszeressé teszik ezt a kitüntetést és lehet pályázni, akkor azonnal elkezdtünk dolgozni a pályázaton. Viszont jött a koronavírus járvány, le kellett fújni a Bajnokságot kétszer is egy év alatt, ezért nem adtuk be 2020-ban. Idén (2021-22) pedig végül elindult a torna, rekordszámú jelentkezővel, pályáztunk, majd kihúzták a borítékból a BJLEK nevét. Elképesztően büszkék voltunk.
Milyen hosszútávú törekvés megalapozója lehet a szervezők számára ez az országos kitüntetés?
Szeretnénk fejlődni, az elavult pontokat – mint például a honlap – javítani. A nagydöntőn is bemutatjuk majd a díjat, hogy a bajnokság játékosai is vagy aki eddig nem hallott róla, az is büszke lehessen. A cél pedig nem is feltétlenül a létszámnövelés, sokkal inkább a száz fölötti csapatlétszám megtartása. Illetve az, hogy az ország legkiemelkedőbb szabadidős sporteseménye legyen – méltóképp az elismeréshez.
A BJLEK immár három divízióban, női ligával, illetve futsalkupával kiegészülve működik. Milyen lehetőségek vannak nagyobb léptékben, akár országos szinten terjeszkedni?
Ezen már többször gondolkoztunk. Magyarországon több olyan szervezet is van, amely a Debreceni Egyetem csapataihoz hasonló alakulatok számára szervez különböző bajnokságokat. Szeretnénk elvinni elsősorban az első divízió győztesét akár egy erdélyi kupára, hogy külhoni magyar csapatokkal mérkőzzön meg, ezzel képviselve az egyetemünket. A DEAC-nak pedig jelenleg nincs kispályás csapata, így a Buzánszky Kupa győztese lehetne az első ilyen jellegű induló Debrecenből.
A debreceni labdarúgás megélt szebb napokat is, azonban jelenleg egyértelműen arra törekednek a DEAC-nál, a Lokinál hogy minél magasabb szintre jusson a csapat, visszakerüljön méltó helyére. Az egyetemi közeg, akár konkrétan a BJLEK mennyiben lehet kiindulópontja a leendő utánpótlásnak, akár az alsóbb divíziókban?
A Kozma Mihály Futsal Kupáról annak idején kiemelték Trencsényi Jánost, aki válogatott is volt, csapatkapitányként is. Szoktak érkezni magasan képzett sportszakemberek, akik figyelik a fiatalokat. A DEAC edzői is ki tudnak jönni, folyamatosan nézik a meccseket, a klub kisebb csapataiba pedig meg szoktak hívni játékosokat. Aki elkezdi és nem is gondol arra, hogy akár válogatottban futsalozzon, annak is adódhat lehetőség.
Hallani az alsóbb osztályokban indulóktól, hogy különösen az őszi félévben a betonpálya és a késő esti, fagyos időben rendezett meccsek kisebb gondot jelentenek, gyakran el sem megy az egyik fél a mérkőzésre. Erre lehetséges megoldást találni?
A legjobb megoldás a további pályák építése lenne. A probléma nyilván az, hogy úgy kell egyeztetni az egyetemi bajnokságokat, hogy a DEAC edzéseit ne zavarja. Hiszen a műfüvön nem csupán a focicsapat, de például az amerikai focicsapat is gyakorol. Kénytelenek vagyunk így betonon is játszani. A tervek szerint a hármas Kossuth Lajos Kollégium mögött készül majd egy többfunkciós sportpálya, remélhetőleg azt is tudjuk majd használni. Így a vizsgaidőszakban, télen betonra már nem sorsolunk, több a szabad időpont.
Az egyetemi Sportbizottság elnökeként milyen előrelépési folyamaton, célokon dolgozol jelenleg, a közeljövőbe tekintve?
A járvány előtti tervek egy részét elkezdtük megvalósítani. Szeretnénk több sportágban megmérettetést indítani, volt röplabdakupa, pókerbajnokság. Viszont szeretnénk még tovább fejlődni. Régebben szerveztünk nemzetközi sportnapot, hogy a külföldön népszerűbb sportok képviselői is megmutathassák magukat, például az amerikai focisták. Ezen túl pedig mindenképpen fontos a szabadidős sportesemények népszerűsítése, különösen, amikor már jobb idő lesz. Adottak a pályák, lehetőségek a teniszhez, a kosárlabdához, a teqballhoz, sőt, egy vadonatúj petanque pálya is lesz hamarosan. Az egyetem nyitott a hobbisportra is, rengeteg sportrendezvényt szeretnénk szervezni, hogy a hallgatók egyszerre élhessenek egészséges életmódot és jól is érezzék magukat.
DEHDK Sajtóiroda – Barna Márton
Fotók: Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ)/ Peter Cseh
bővebben