Betöltés ...
Mohácsi busók, magyar népzene, farsangi fánk és szüntelen tánc – így tudnánk röviden, ám annál velősebben összefoglalni a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat Folklór Műhelye által szervezett télűző farsangi mulatságot.
Február 22-én, szerdán délután egészen rendhagyó díszbe öltözött a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusa. A DEHÖK Folklór Műhelye a Stipendium Hungaricum Mentorprogrammal karöltve ugyanis közös télűzésre várta az egyetem polgárait. Az egészestés rendezvénysorozat hagyományos farsangi menettel kezdődött busók társaságában. Az úgynevezett alakoskodók nem is akárhonnan, – az igen nagymúltú esemény otthonából -, egyenesen Mohácsról érkeztek. A menet a Böszörményi úti Campuson vonult végig, majd a Kazánháznál ért véget. Az egyetemisták előzetes regisztrációt követően vehettek részt, hiszen előre sejteni lehetett, hogy hatalmas létszámú publikum gyűlik össze – és a várakozások beigazolódtak. A farsangi menet közben – ahol az egyetemisták is bekapcsolódhattak – a kultikus, világszerte közismert busók a hagyományos maszkokat viselték, ám a jelenlévők találkozhattak az alakoskodás olyan jellegzetes figuráival is, mint például a kecske vagy a gólya.
Mindeközben a felvonulók éles zajt csapva, kereplőkkel, kolompokkal űzték a telet, miközben a zenészek lovaskocsiról húzták a legendás magyar népdalokat. A Tél tábornokkal remélhetőleg eredményesen hadakozó egyetemisták a séta végén megpihenhettek a Kazánháznál. Bent gőzölgő gulyásleves és baracklekváros farsangi fánk várta a hagyományőrzőket.
A kései ebédszünet közben az érdeklődők a különböző népi jellegű, kézműves portékákat felsorakoztató iparművészek, árusok kínálatából válogathattak. Amikor pedig már mindenki jóllakott, Muhari Zoltán, Panyola község polgármestere köszöntötte a népes számú, többségében a magyar kultúrtörténet iránt érdeklődő külföldi hallgatókból álló közönséget. A pálinkájáról és gasztronómiájáról híres település első embere a Debreceni Egyetem számára korántsem ismeretlen Ujváry Zoltán néprajzkutató-professzor munkássága nyomán tartott kimondottan szemléletes előadást a farsangolás, és a jelmezek hagyományairól, a télűző szokásokról.
A tudásbeli gyarapodást követően, este pedig a mozgás is teret kapott a parketten. A néptáncosok ugyanis táncházra hívták a mozogni, ropni vágyókat. A farsangi mulatság egészen az késő éjszakai órákig tartott, a vendégek szabadon fogyaszthattak, mulathattak annak őszinte reményében, hogy hamarosan beköszönt az üdítő tavasz.
Barna Marci
Fotók: Nádasi Norman
DEHDK PR és Sajóiroda
bővebben