Együtt, a vizsgák között

Az egyetemi vizsgák, szellemi megmérettetések, számonkérések hetei a hallgatók alighanem legkevésbé kedvelt időszaka. Ilyenkor némileg elcsendesül a közösségi élet, az egyéni szinten kötelezően teljesítendő követelmények növelik a stresszt, amelyet még a ritkuló bulikban sem lehet hiánytalanul kiadni. E sorok között megpróbálunk választ keresni arra, miképp lehet a vizsgaidőszakban is hiánytalanul fenntartani a közösségi kapcsolatokat.

A járványhelyzet és az amiatt bevezetett korlátozások az elmúlt esztendőben kétségtelenül jócskán leszűkítették a szociális érintkezés terét és lehetőségeit. A digitális oktatás a magyar egyetemisták jelentős részét – függetlenül a teljesítmény miatti megoszló véleményektől – kellemetlen helyzetbe hozta. A fizikailag, tehát jelenléti oktatással megtartott órákon vitathatatlanul nagyobb felület nyílik arra, hogy a kérdésekre világos magyarázatot kapjanak a hallgatók, ezzel szemben a digitális térben kialakított „tantermek” az új helyzet és a digitális kompetenciák számos téren jelentkező hiánya oktatói és hallgatói részről megnehezítette a tananyag megértését, elsajátítását. Az egyetemi berkeken kívüli élet pedig kiváltképp nehezen érintette az ifjúságot, a bulik ugyanis szinte kivétel nélkül megszűntek, a szórakozóhelyek hetekre-hónapokra bezártak. Jelenleg, a 2021-es év hajrájában úgy tűnik, ezt a fajta szigort hazánk elkerüli. Azonban érdemes megnézni azokat a lehetőségeket, hogy az ismét jelenléti formában zajló egyetemi élet idei vizsgaidőszakában miképp lehet hatékonyabbá tenni a tanulást, saját és egyetemi környezetem álláspontja alapján hogyan lehet valamelyest élvezetessé tenni a vizsgaidőszakot. Ezek mégis olyan hetek, amikor a megszokott órarend szerinti struktúra felborul, a menetrendszerű életet pedig olykor felváltja a végtelennek tűnő ingázás, rendszertelen tanulás.

Közhelyesen hangzik, de a pihenés, kikapcsolódás ebben az időszakban is fontos. Mégis, hogyan kapcsolódik ez a közösségi felkészüléshez? Egy-egy pohár frissítő társaságában kiválóan lehet beszélgetni az egyszerűbb – esetleg még számotokra érdekesebb – anyagrészekről, hátha a csoporttársak, cimborák olyan megvilágításba tudják helyezni a témát, amellyel az jóval könnyebben megérthető. Erre alkalmasak a belvárosi koktélbárok, például a Hal köz kínálta lehetőségek. Ellenben akár valamelyikőtök dolgozószobájában is könnyedén kivitelezhető egy 2-3 fős rögtönzött brainstorming. A jegyzet pedig különösen fontos, akárcsak a segítségnyújtás. Nem szégyen tehát kérni, még annyira sem érdemes cserbenhagyni a társakat. Már csak azért sem, mert, ha minden jól sül el, akkor a jó karma visszaadja majd a jó tettet – habár ehhez elengedhetetlen a jókora, sorsszerűségbe vetett hit is. Hogyha pedig megvan az első sikeres vizsga – tapasztalatok alapján többnyire más jegyzetéből – akkor viszont már érdemes kiszellőztetni a fejeket és kifújni a kezdeti fáradalmakat.

A filmgyártás újból virágzik a járványhelyzet első, szigorú korlátjain kilépve. A mozi tehát ugyancsak remek időtöltés lehet kisebb társaságotok számára egy kis kikapcsolódáshoz. A mozi után pedig meg is van a közös téma, hogy összeüljetek egy kicsit beszélgetni, esélyt adva, hogy akár még bizonyos tárgyakról is essen szó.

No, de mi a helyzet azokkal, akik lehet, hogy az ország túlsó felében tanulnak a vizsgára, hiszen akár száz kilóméterekre laknak az egyetemtől? Ezen a téren az általános digitális oktatással ellentétben jelentősen felértékelődik a közösségi média szerepe. Az érmihályfalvi Csomós Roland, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának kommunikáció- és médiatudomány szak harmadéves hallgatója szerint a videohívásoknak közösségkovácsoló ereje is van, ráadásul a tanulásban is sokat segítenek:

„Sokkal nehezebb kapcsolatot ápolni vizsgaidőszakban, mint szorgalmi időben. Ekkor már nagyon sokan otthonról, vidékről készülünk a vizsgákra, nem pedig az egyetemi városból, nehezebb összehozni egy közös találkozót, vagy spontán sörözést. Egyetemi bulik nincsenek, és minden tanszéki rendezvény szünetel. Viszont a közös online tanulás, gyakorlás sokat segít a kapcsolatok fenttartásában.” – fogalmazott Roland.

Egyeseknek több, másoknak kevesebb vizsgája van, akadnak olyanok is, akiknek egy sincs. Minél több, nyilvánvalóan annál több stresszel jár a helyzet, azonban ilyen esetben érdemes a beosztásra is figyelni. A túl sűrűn szabott vizsgaidőpontok kapkodást eredményezhetnek, hiába akarja valaki hamarabb letudni, a tanulnivaló felhalmozása csak újabb kellemetlenségekhez vezet, hiszen az anyagrészek fejben még össze is keveredhetnek egymással. Roland szerint ez egyértelműen függ a tantárgy nehézségétől is, de a kényelmesre szabott felkészülési idő alapvetően fontos:

„Én mindig próbálom minél hamarabb letudni a vizsgáimat, hogy a vizsgaidőszak végén már az új félévre készülhessek. Ellenben érdemes némi felkészülési időt hagyni magunknak, hogy kényelmesen megtanulhassuk, ismételjük az anyagot. Hogy hány naponta érdemes vizsgázni, az nyilván a tantárgy nehézségétől függ, de szerintem átlagosan 3-4 naponta egy vizsga már ideális lehet.” – magyarázta a leendő újságíró.

Apropó, következő félév. Azt hiszem, ennél nagyobb motiváció nem kell az ésszerű vizsgabeosztáshoz és „józan” vizsgaidőszakhoz, hogy a megfelelőképpen beosztott vizsgaidőpontok és az eredményes feleletek után lezárjuk a félévet egy közös mulatsággal. Az új félévet pedig immár sikeres vizsgaidőszak után felszabadultan lehet elindítani akár a hivatalos egyetemi félévnyitó partikkal.

Mindenkinek sok sikert és kitartást a vizsgaidőszakhoz!

DEHDK Sajtóiroda – Barna Márton

Fotók: pexels.com; Kazánház Egyetemi Klub

bővebben