A régi-új DEENK

Kényelmes, otthonos környezettel, modernizált szolgáltatásokkal és más az egyetemista életet, a nyugodt tanulást segítő fejlesztésekkel várja a hallgatókat az új tanévben a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár. A megújult tereket mi is felfedeztük!

Tradíció és modernitás – ezek voltak a DEENK 2019 augusztusában kezdődő felújítási és térátalakítás munkálatainak hívószavai. Azt is sejtetik, hogy a DEENK két legnagyobb forgalmú könyvtárának épületéhez, a Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtárnak helyet adó főépülethez, valamint az újabb építésű Élettudományi Könyvtárhoz (ÉTK) csak tisztelettel lehet nyúlni. A közel négyszázmillió forintos beruházásnak így kettős célkitűzése volt. Egyrészt meg kellett őrizni a főépület műemlékjellegéből is következő autentikusságát, vagyis a tervezés és a kivitelezés során ügyelni arra, hogy az egyetem külsőségeivel továbbra is képviselni tudja azokat az értékeket, amelyek a hosszú idő óta változatlan dizájnhoz kapcsolódtak – többek között a tudásszerzés lehetőségének állandóságát, a hagyományok fenntarthatóságát és folytonosságát. Másrészt meg kellett felelni a 21. század gyorsan változó könyvtárhasználói igényeinek, fölszámolni például a főépület olvasótermének majdnem fél évszázada változatlan bútorzatából és kialakításából eredő kényelmetlenségeket. Az egyetem polgárai az idei tanévtől kezdve kölcsönzésre, kutatásra és a szabadidő produktív eltöltésére immár a régi-új helyiségeket használhatják, hiszen szeptember 7-én hivatalosan is átadták a könyvtárat.

   

Már a főépület díszudvaráról nyíló, előcsarnoknak nevezett közlekedőben is szembetűnő változások lepik meg a belépőt. Míg korábban a felhasználók számára szabad használatra kitett asztali számítógépek és a kölcsönzőpult látványa fogadta a látogatókat, a belső kialakítás most sokkal hívogatóbb. Az új előcsarnok inkább a kikapcsolódáshoz, semmint a tudományos kutatáshoz teremt légkört – a korábbitól is szellősebbé vált térben aktuális napilapok és magazinok, valamint a szórakoztató irodalom és tudomány-népszerűsítő kiadványok havonta változó összetételű gyűjteményei között kávéházi hangulatot árasztó asztalok és fotelek kínálnak lehetőséget például a baráti csevegésekre. Nemcsak az ajánlott olvasmányok, hanem a térrendezés is a kikapcsolódást szolgálja, hiszen itt kevésbé szigorú szabályok érvényesülnek, mint általában a könyvtárakban, mód nyílik a kulturált beszélgetésre vagy a tízórai és az uzsonna elfogyasztására is.

Az egész könyvtár átállt az RFID-technológiára (Radio Frequency Identification), amelynek lényege, hogy nem vonalkód, hanem rádiófrekvenciás chip segítségével azonosítják a dokumentumokat. Erre a technológiára önkiszolgáló megoldásokat lehet építeni, amelyek a felhasználók és a könyvtárosok számára is előnyökkel járnak, hiszen így gyorsabb és egyszerűbb a dokumentumok kezelése. A kölcsönzés önkiszolgáló terminálok segítségével történik. A terminálok kezelése egyszerű, elhelyezésüknek köszönhetően a mozgássérültek számára is hozzáférhetők. Ami azért fontos, mert az épület kialakításából rengeteg nehézség következik. Bár a díszudvar felől minden szint külön, akadálymentesen elérhető, az az előcsarnok és az olvasóterem közötti közlekedést például bent kerekesszékkel nem lehet közvetlenül megoldani, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a körülményekhez képest az intézmény valamennyi funkciója ugyanúgy elérhető legyen mindenki számára. A visszavétel folyamata is egyszerűsödött, továbbá függetlenedett is a nyitvatartástól, mert a külső ajtóba épített visszadobó-nyíláson keresztül az adott dokumentumok visszajuttathatók a könyvtárba, és az új technológiának köszönhetően a bedobott kötetek automatikusan lekerülnek a rendszerben a felhasználó nevéről – ennek kialakításában a pandémia időszakában szerzett tapasztalatok segítették a könyvtár dolgozóit, hiszen, amennyire lehetséges volt, minimalizált emberi kontaktusokkal kellett fenntartani a kölcsönzés folytonosságát. Mindezzel összefüggésben a raktári kérések átvétele is gördülékenyebbé vált, a felkért kiadványok az előcsarnokban elhelyezett polcokra kerülnek a kérők neveinek ABC-sorrendjéhez igazodva, a rövid átfutási idő után mindenki könnyűszerrel megtalálhatja a kért köteteket.

A barátságosabb környezet kialakítását célzó törekvések eredménye továbbá, hogy új helyiségek is megnyíltak. Ebben a tekintetben sajátosan mutatkozik meg a tradíció képviselete, hiszen az átalakítások bizonyos esetekben egy jóval korábbi, ezért eredetinek is nevezhető állapotok visszaállítását eredményezték. A könyvtár tulajdonképpen keletről nyugatra átjárható volt, és egy befalazott ajtónyílás kibontásával, a korábbi fordítóiroda alatt mára a könyvtár belső teréből is elérhetővé váltak az eddig raktárként használt, egybenyíló helyiségek, amelyek felújításakor arra is hangsúlyt fektettek, hogy egyszerre funkcionáljanak olvasó- és rendezvényhelyszínként. Az alagsorban megnyitott új, az egyetem épületében évtizedeken át működő, hajdanában ugyancsak lent található, legendás Sziget Könyvesboltról elnevezett tér az előcsarnokhoz hasonlóan kikapcsolódási lehetőségeket kínál.

A Sziget sem kutatótér, épp ellenkezőleg. Célja, hogy tehermentesítse például a folyóirat-olvasót, amelynek megváltoztatott neve is tanúsítja, hogy mostantól elsősorban kutatási célra lehetséges használni: Bölcsészettudományi kutatóterem. A polcokról zenei és filmes tárgyú, valamint a populáris kultúra jelenségeivel foglalkozó könyvek emelhetők le, de képregényeket is találhatunk, például a mára szinte teljesen feledésbe merült, de megjelenésekor nagy népszerűségnek örvendő Rejtő-képregényeket, amelyek Korcsmáros Pál kezeinek munkáját dicsérik. Olvasólámpákkal, konnektorokkal és USB-csatlakozókkal bőségesen ellátottak az itteni helyiségek, így a legtöbb hallgatók által használt eszköz töltésére, használatára van mód. Található lent egy kreatív műhely is, amiben egy 3D-nyomtatót és más, többek között a virtuális valósággal kapcsolatos technológiai eszközt helyeztek el. Ezek szolgáltatásként jutányos áron a hallgatók számára is elérhetőek lesznek, de az oktatóknak is módja lesz arra, hogy pedagógiai tevékenységüket színesítsék velük.

A főépület olvasótermének felszereltsége az ötvenes évek óta nem sokat változott, most azonban itt is olvasólámpákkal, USB-csatlakozókkal ellátott új asztalok, laptoptartó asztalkák és fotelek várják a hallgatókat. A tér kialakítása szellősebb lett, a tanulásra alkalmas légkör megteremtésének érdekében sokkal távolabb kerültek egymástól a férőhelyek, amiknek száma a Sziget megnyitásával tulajdonképpen nőtt, 294-ről 318-ra. Itt is megfigyelhető a cikkünk első bekezdésében vázolt koncepció – az olvasótermet teljesen újrafestették, megtakarították a csillárokat és a fából készült burkolatot, illetve a többiről méretet véve legyártottak egy ugyanolyan színű és felépítésű, de ma már nem kapható típusú könyvszekrényt, mint amilyenek az olvasóteremben láthatók. Az új szőnyeg padlóburkolat azontúl, hogy elnyeli a hangot, moduláris, azaz szennyeződések esetén nem az egészet kell felszedni. Eltűnt a térből az ügyfélszolgálati pult, így a dolgozók itt már nem tartanak ügyeletet, a falakon lévő elegáns kivitelezésű plakátok tájékoztatják a hallgatókat a teremben elvárt használati szokásokról. A tér kialakításában üzenet rejlik – mindez a hallgatóké, így a felelősség is a sajátjuk.

Hasonló tapasztalatokat szerezhetünk az ÉTK épületében, ahol olvasólámpákkal, kényelmes asztalokkal és székekkel, illetve USB-csatlakozókkal felszerelt boxokat helyeztek ki és légkondicionált kutatószobákat létesítettek, így még zavartalanabbul tanulhatnak a hallgatók. A könyvtárak egyik fontos „szolgáltatása” ma már a kényelmes tanulóhelyek biztosítása. Felújításunk többek között ezt a célt is szolgálta. Az ÉTK-ban bevezetett protokoll is arról tanúskodik, hogy ma már nem csak a könyvekért, de a helyekért is megy a küzdelem. Erre reagálva vezettek be egy más könyvárakban is alkalmazott megoldást az üresen hagyott tanulóhelyek felszabadítására. Figyelemfelhívó, de nem hivalkodó kiírások informálnak arról, hogy ha valaki elhagyja a helyét, és fél órán belül nem tér vissza, a dolgozók összeszedik, a tulajdonosuk jelentkezéséig megőrzik az ott hagyott tárgyakat, hogy másnak is jusson hely. Vagyis a DEENK érezhetően arra törekszik, hogy a felelős és fesztelen könyvtárhasználatra bátorítsa a hallgatókat.

Szokatlan ez a nagyfokú nyitottság, és sokan még nem is fedezték fel az új helyiségeket, szolgáltatásokat. Bizonyára a járványügyi helyzet miatt sem tapasztalható még a szokásos év eleji forgalom. Mindenesetre a dolgozók a jelenlegi higiéniai előírások betartása mellett várják a hallgatókat, és igyekeznek őket informálni a legtöbb kommunikációs csatornán keresztül a felhasználóbarát infrastrukturális fejlesztésekről.

 

Köszönjük a körbevezetést Petró Leonárd, Közönségkapcsolati főigazgató-helyettesnek!

Juhász Tibor

bővebben