Betöltés ...
Még van pár hét hátra a 2020/2021-es tanév téli vizsgaidőszakából, ami bizonyára minden egyetemista életében a legstresszesebb hónapokat jelenti. De mi is valójában a stressz? Hogyan reagál erre testünk és lelkünk? Mekkora stressz-szintet élünk meg a vizsgaidőszakban és hogyan küzdhetünk meg vele hatékonyan? Ilyen, és ehhez hasonló hasznos tippeket olvashattok cikkünkben.
Mi is a stressz?
A stressz kifejezést a hétköznapi nyelvben gyakran pontatlanul használjuk, ugyanis a stressz önmagában nem feltétlenül jó vagy nem feltétlenül rossz, hanem a körülmények, illetve a stresszre adott reakcióink fogják meghatározni a pozitív vagy negatív jellegét. A stressz tehát a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra kényszeríti. Mindazon ingerek, amelyek a szervezetet alkalmazkodásra kényszerítik a stresszorok, a rájuk adott reakciók pedig a stresszválaszok.
Mitől válik egy élethelyzet stresszessé?
Azt, hogy egy adott élethelyzetben milyen fokú stresszt élünk át, azt valójában négy tényező határozza meg: mennyire befolyásolható, mennyire bejósolható az adott esemény, mekkora belső konfliktust eredményez és mennyire változtatja meg az életünket.
A befolyásolhatóság azt jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek irányítani az adott élethelyzetet. Minél befolyásolhatatlanabb valami, annál stresszesebbnek tűnik, mert nem vagyunk képesek ellenőrzésünk alatt tartani őket és megakadályozni a bekövetkezésüket. Egy esemény stressz- szintje a bejósolhatóságától is függ, vagyis attól, hogy vannak –e információink bekövetkezésének tényéről és idejéről.
Megküzdés a stresszel
Fontos tudnunk, hogy a stresszkezelés tanulható. Milyen alapvető stresszkezelési technikák léteznek, amelyek akár tanulás közben vagy a vizsga előtt is elvégezhetőek?
- Légzésgyakorlatok: amikor stresszesek, feszültek vagyunk a légzésünk is felületesebbé válik. Ilyenkor a mélylégzésen alapuló légzési technikák segítségével stresszhormon szintünket, vérnyomásunkat és pulzusunkat mérsékelhetjük. Jó stresszkezelési technika, ha feszültség esetén 4-5 igazán mély és elnyújtott lélegzetet veszünk, miközben semmi másra nem figyelünk, csakis magára a lélegzetvételre.
- Relaxáció: relaxáció segítségével szintén enyhíthetjük a stressz okozta fiziológiai tüneteket, ami végső soron a stressz enyhüléséhez vezethet. Tágértelembe véve minden relaxációnak számít, aminek a segítségével a személy képes ellazulni. Szűkebb értelemben relaxáció alatt azt értjük, amikor csendes, nyugodt körülmények között fejünkből megpróbálunk kiüríteni minden zavaró gondolatot miközben testrészeinkből is elengedjük a feszültségeket. Esetenként bizonyos nyugtató hatású, biztonságot nyújtó képek elképzelése is hasznos lehet. A relaxáció a gyakorlás révén válhat egyre hatékonyabb.
- Testmozgás: a testmozgás sokat segíthet a test és a lélek egyensúlyi állapotának visszanyerésében. Testmozgás során endorfin termelődik a szervezetünkben, amit „boldogsághormonnak” is neveznek. Emellett sportolás közben képesek lehetünk elengedni a nyomaztó, stresszt okozó gondolatokat, így fellélegezhetünk, majd újult erővel vághatunk bele a napi kihívásokba. Amennyiben a testmozgást a szabadban végezzük – akár túrázás, biciklizés stb. formájában – még a természet közelségének léleknyugtató hatását is megtapasztalhatjuk.
Nagyon fontos emellett, hogy szembenézzünk félelmeinkkel, és ne kerüljük el teljesen a szorongást kiváltó dolgokat. Gyakran előfordul, hogy amikor szorongást élünk át, akkor hajlamosak vagyunk túlbecsülni a problémát, valamint alábecsülni saját magunkat és problémamegoldó képességeinket.
Felhasznált irodalom:
Atkinson, R.C., Hilgard E.R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Bányai É., Varga K. (2012): Affektív pszichológia. Medicina Kiadó, Budapest.
https://www.corvinpszichologia.hu/szolgaltatasaink/stresszkezeles
DEHDK Sajtóiroda-Kovács Gabriella
Fotó: pinterest.com
bővebben