A „háborús helyzethez” hasonló járványhelyzet miatt gazdaságvédő intézkedéseket hozott Magyarország Kormánya. Hasonlóan a világ legtöbb országához a magyar kormány is különféle intézkedésekkel próbálja enyhíteni azt a kárt, amit a világjárvány az ország gazdaságának okoz. Cikkünkben összegyűjtöttük nektek a felsőoktatást érintő legfontosabb változásokat.
Palkovics László, Innovációs és Technológiai miniszter az Operatív Törzs jelentett be újabb részleteket a kormány gazdasági mentőcsomagjából.
Magyarországon is rengeteg ember veszíti el állását a hirtelen lecsapott világjárvány miatt. A kormány válaszképpen már meghirdette mentőcsomagjának legújabb felvonását, amely szerint 95 százalékban államilag támogatott online tanfolyamok indulnak a most feleslegessé vált munkaerő átképzésére, amelybe a hagyományosabb szakmák mellé az informatikát is bevonták.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és a hallgatókat is nagy mértékben érintő munkaerőpiaci visszaesés pénzügyi hatásait enyhítendő május 1-től december 31-ig az eddigi hallgatói hiteleken kívül bevezetik a kamatmentes, teljesen szabad felhasználású Diákhitel Pluszt. Az új termék a felsőoktatási hallgatók számára maximum félmillió forint, míg az Innovációs- és Technológiai miniszter által meghatározott felnőttképzésekben résztvevő tanulók esetén maximum 1 200 000 forintos összegben lesz elérhető. A Diákhitel Plusz bevezetésével egyidőben a Nyelvtanulási Diákhitel megszüntetésre kerül. A mostanáig felvett, 1,99 százalékos kamatozású Nyelvtanulási Diákhitelek május 1-től szintén kamatmentessé válnak a költségvetéstől kapott kamattámogatásnak köszönhetően.
A kialakult helyzet miatt az átsorolás szabályai is megváltoztak. 2020-ban a következő, 2020/2021-es tanévre nézve nem történhet állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás a kormányrendelet szerint. Ez azt jelenti, hogy az eddigi – állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges – kreditszámot és tanulmányi átlagot ha nem érik el a hallgatók, akkor sem sorolhatók át önköltséges képzésre. A kormányhatározat az önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárja ki, vagyis fordított esetben az átsorolás továbbra is lehetséges.
Palkovics László továbbá az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy 75 ezer hallgató nyelvvizsga-kötelezettségétől tekintenek el. A miniszter kiemelte:
„Az egyetemi tanulmányukat befejezett – de diplomával nem rendelkező – munkavállalókra szükség van, náluk eltekintenek a nyelvvizsga-kötelezettségtől, így meg fogják kapni a diplomájukat.”
A döntést azzal indokolta, hogy a kialakuló gazdasági helyzetben szükség lesz a diplomás munkaerőre, a kormány azt szeretné megakadályozni, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt ne középfokú végzettséggel dolgozzanak azok, akik már államvizsgáztak. A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy az újra felgyorsuló gazdaságnak sok diplomásra lesz szüksége. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell megerősítette, hogy ez a szám azonban ki fog bővülni az idén végző hallgatókkal is, a 75 ezer ugyanis csak azokat a diákokat takarja, akik korábban nem kapták meg a diplomájukat.
Kormányhatározat jelent meg arra vonatkozóan is, hogy a felvételizők a 2020-as felvételin megkaphatják a nyelvvizsgáért járó pluszpontot akkor is, ha csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészt teljesítették, és a nyelvvizsgabizonyítványt 2019/2020-as tanévben szerezték. A részvizsgák tehát idén kivételesen teljes (komplex) nyelvvizsgának minősülnek. Egy államilag elismert, B2-es (középfokú) írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú) szintén csak írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők
A további intézkedésekről, illetve arról, hogyan és mikor jutnak a diplomájukhoz az érintettek, még nincsenek bővebb információk. Továbbá azt sem lehet még tudni, hogy ez a felsőoktatási szakképzésben tanulókra illetve végzettekre is vonatkozik-e a mentesség.
Kovács Gabriella – DHDK Sajtóiroda
bővebben