Immáron nyolcadik alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága a félévnyitó madárgyűrűzését, mely a tavaszi szemeszter egyik állandó programeleme.
„Magyarországon a madárgyűrűzés több, mint 100 éves hagyománnyal rendelkezik, és mi igyekszünk is ápolni ezt az örökséget.” – nyitotta meg az eseményt Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának oktatója, és a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője. A tanszék a Környezetvédelmi Bizottsággal szoros együttműködésben évről-évre szervezi meg ezt a rendezvényt az Országh László sétányon azzal a célzattal, hogy közelebb hozza az egyetem polgáraihoz az állat- és a környezetvédelmet.
Hűvösen indult a reggel február 27-én, csütörtökön, de a szervezők gondoskodtak a részvevők melegen tartásáról is. Idén a környezettudatosság jegyében, aki a saját bögréjével jelent meg az Élettudományi Központ előtt felállított sátornál, forró teát kapott, így kerülve el az egyszer használatos műanyagszemét keletkezését.
A rendhagyó élménybiológia óra alkalmával Juhász Lajos, a gyűrűző szerepében elmondta, hogy sok a veszélyeztetett faj a gyűrűzendő madarak körében és a szervezők szeretnék, ha a résztvevők közvetlen közelről láthatnák, azokat a fajokat, melyeknek megóvása fontos feladat. Azt is megtudhattuk, hogy a gyűrűzés folyamata azért fontos a két lábúak számára, mivel így különböző statisztikai adatokat tudnak kiszűrni (szaporodás, költés, állományváltozás, helyváltoztatás, táplálkozás).
A madárgyűrűzést azzal a szándékkal rendezzük meg minden évben, hogy szakmai segítség mellett a részvevők megismerkedhessenek a Nagyerdő madárfajaival és a madárgyűrűzés folyamatának rejtelmeivel, illetve felhívják a figyelmet a környezet- és az állatvédelem fontosságára is. Nagy örömünkre szolgál, hogy idén sok a külföldi hallgató jelent meg a rendezvényen, így ő nekik tolmácsoljuk a látottakat. – hangsúlyozta Szentpéteri-Nagy Veronika, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke.
Sokan az egyetemi campuson sétálva már találkozhattak ezekkel a fajokkal, halhatták éneküket, de egy ilyen esemény alkalmával testközelből ismerkedhetünk meg a minket körülvevő csőrösökkel és láthatunk bele a madárgyűrűzés rejtelmeiben. Több érzékszervünk is működésbe lépett a folyamat során, mivel láthattuk a piciny kis madárkákat, hallhattuk csivitelésüket, de voltak, akik egészen közel merészkedtek és meg is simogathatták például a széncinegét.
DEHDK Sajtóiroda – Óvári Anna
Fotó: Faller Zsófia
bővebben